Antibaby naplója

Egy újabb érdekes álom

2007. október 24. - Antibaby
Rendszeresen visszatérő álmom, hogy mindenki tudta nélkül elmegyek Nagy-Britanniába, és benevezek egy a Pop Idol-hoz hasonló műsorba. Csak úgy, hogy csináljak valami őrültséget, aminek semmi értelme, meg személyiségfejlesztésből, és hasonlók. Azt hiszem, sosem fog kitudódni, hiszen nem tudok én énekelni, de még annál is kevésbé szerepelni. Már attól is szégyenlős leszek, ha két ember előtt el kell mesélnem egy történetet. Tehát tutira veszem, hogy hamar kidobnak, viszont életre szóló élményekkel gazdagodom. Csakhogy máshogy alakul, mint hittem. Egyre előrébb jutok a versenyben, felfedezik a sokszínűségem, hisznek bennem és önbizalmat adnak, hogy merjem megmutatni az egyéniségem. Végre önmagamat adhatom, kompromisszumok nélkül, legalábbis ezt gondolom akkor. Magam számára a legmeglepőbb, hogy fogy körülöttem a mezőny, nekem meg egyre több rajongóm van. Hamarosan Magyarországra is eljut a híre: a magyar lány egyre sikeresebb a szigetországban. Számomra nincs megállás, még gondolkodni sem marad időm, hogy vágyom-e egyáltalán erre az egész felhajtásra. A tempó feszített, a műsor tuszkol előre, s egyszer csak arra eszmélek, hogy én vagyok a nyertes. Csillogó bizbaszok hullanak rám a színpadon, vakuk villognak, tinik visítoznak, tele velem a sajtó. Egy gála-koncert a Wembley-ben, aztán 100 oldalas szerződéseket nyomnak az orrom alá, idősödő pasasok próbálnak hozzám dörgölőzni, s megkopott fényű sztárok licitálnak egymásra, melyikükkel énekeljek duettet. A fodrászcsaj egész nap matat a fejemen, a sminkes pedig negyedóránként beporozza az arcom. Nagy a hajtás, körülrajonganak, de éjjel, a szállodaszobák magányában nagyon idegennek érzem az egészet. Rájövök, nem vagyok énekesnő, sosem akartam az lenni. Nem írok alá semmit, és az első géppel hazarepülök Budapestre. Ekkor ér az igazi meglepetés. Ugyan itt is én vagyok az újságok címoldalán és a plakátokon, de a színes, mosolygó képeim helyett mindenhol feketével kereteznek, s az utca embere halálfejet rajzol a képeimre. Közutálat tárgya vagyok a saját hazámban. Értetlenül állok a dolog előtt, de hamarosan kiderül, mi a baj. Hogy nem énekeltem a verseny folyamán egyszer sem magyar népdalt. Vagy úgy egyáltalán, magyar dalt.
Na?

A bejegyzés trackback címe:

https://antibaby.blog.hu/api/trackback/id/tr90205742

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.