Az a helyzet, hogy amikor épp újra egy nagyon termékeny (írás szempontjából) és ihletgazdag időszakhoz értem volna, és szeretnék újra napi szinten, vagy legalábbis hetente több alkalommal blogolni, bloggeri "szülőföldem" bedobta a törölközőt. Remélem, csak átmeneti, hogy ott nem tudok bejegyzést elmenteni, de mivel hetek teltek el kényszerből vállalt csendben, nem bírom tovább, írnom kell.
Megnyitom hát újra ezt a helyet, és talán átköltözöm véglegesen is... még nem tudom. Mindenesetre, aki kíváncsi rám és a postjaimra, az ezentúl itt talál meg.
Azt, hogy nem várok most tovább a régi helyen arra, hogy folytathassam, más is indokolja... sőt, elsősorban más indokolja. Sokan mondták az elmúlt években, hogy váljak meg az Antibaby névtől, mert a név bevonz, és így sosem lesz gyerekem. Én ezzel nem értettem egyet, mert ez a név nekem nem is a fogamzásgátlást jelképezi, de ez nagyon messzire vezet vissza. A lényeg a lényeg: jelenleg babát várok, ami egy csodaszép, boldog időszaka az életemnek, és amelyben élve ismét rengeteg olyan inger ér és olyan gondolat születik bennem, amely blogba kívánkozik.
Ez az időszak többször előhozta, nem kellene-e váltanom, akár blogot, akár blogszolgáltatót, de még nevet is. Hát ilyeneken töröm a fejem. Az, hogy ismét ide írok, és nem a freeblogra, legyen egyfajta próba! A név, design és egyéb váltás úgyis energia-, idő- és pénzigényes, úgyhogy nem megy egyik napról a másikra. Meglátjuk, hogy lesz. Meglátjuk, hova "fajulok".
Persze, mint mindig, a komment most is szabad, úgyhogy ötleteket, építő jellegű megjegyzéseket szívesen olvasok. Legfeljebb nem fogadom meg őket. Vagy de. Ez a kettő történhet.
Ami nélkül pedig nem zárhatom be ezt a bejegyzést:
Köszönöm mindenkinek, aki eddig követett, akár a nagyobb szünetek vagy az unalmasabb periódusok ellenére is. Köszönöm azoknak is, akik bizalmat szavaznak és követik írásaimat a továbbiakban is. No, és persze köszöntöm az esetleg újonnan ide tévedőket!
A jelen blog előzménye (8 évnyi és egy kicsi) itt olvasható:
