Antibaby naplója

Instagram wows

2016. június 14. - Antibaby

Sokáig kerültem az Instagramot, de mostanában nagyon rákaptam, részben munkaügyileg. Olyan oldalakra bukkantam, amiket ugyan szándékosan nem kerestem, eszembe sem jutna ilyesmit követni, de aztán lenyűgöztek. És hopp, most pont van egy kis időm (gyeszera) "csokorba" szedni őket.

Ha még nem láttátok, kukkantsatok rá ezekre, szerintem érdemes:

https://www.instagram.com/mountain.stories/ 

https://www.instagram.com/mama_2thelittleones/

Foci

Gondolom, nem is kell mondanom, hogy engem a foci milyen szinten hidegen hagy. Totálisan. Még EB-t, VB-t, Olimpiát sem nézek. Meg úgy kompletten antisporter vagyok, a Forma-1 hozott eddig lázba egyedül, azt évtizedekig követtem, aztán elkezdtem sajnálni rá a napsütéses vasárnap délutánjaimat.

Mindettől függetlenül feldob a magyar siker. Különösen azóta figyelek oda az engem kevésbé érdeklő területeken is, hogy ne felejtsek el örülni, amióta az elmúlt években feltűnt, mennyire önsorsrontó nép vagyunk (mélységes tisztelet a kivételnek).

Ott volt ByeAlex Eurovíziós sikere, amire rengetegen fanyalogtak.

hungarys-byealex.jpg(Fotó forrása: wiwibloggs.com)

Aztán Király Viktor The Voice USA-beli sikere, amire olyan gonosz és irigy megjegyzéseket hallottam az ismerőseimtől, hogy kikerekedett a szemem.

kiraly_viktor_voice.jpg(Fotó: The Voice youtube csatorna)

Majd jött a Saul fia Oscar díja, a filmet már akkor lepontozta a magyar netező a port.hu-n, amikor még alig láthatták páran a szűkkörű vetítéseken. Ment a fröcsögés kommentekben, de még az utcán és a piaci árusok között is. Közben a nemzetközi porondon elismerést elismerésre halmozott.

saul1.jpg(Fotó forrása: haon.hu)

Szerintem az egy dolog, hogy valakinek mi tetszik és mi nem; egy tízmilliós országban nyilván tízmillió egyéni vélemény él. De amikor valami sikerül, függetlenül attól, hogy az nekünk személy szerint szép, jó, tetszetős-e, akkor azért büszkék lehetnénk egy picit. 

Örülök tehát a magyar sikernek, még ha maguk a focimeccsek nem is kötnek le, és ezért nem nézem őket. Ma sem néztem, de be sem kellett kapcsolnom a tévét, hogy pillanatra pontosan tudjam az állást. Az utcánkban az a szokás, hogy ha gól van, a nép kimegy az erkélyre és üvölt. Cukik. Úgyhogy tudtam azonnal, hogy 1:0... 2:0...

Hurrá!
Beérett a stadionpolitika. Kérek szépen egyet iziben a Hamzsabégi útra!

hg_9712.JPG(A fotót a nol.hu-tól csentem, bocs.)

A fülem

Úgy tünik, kvázi megsüketültem a fél fülemre. Egy hete nem hallok rá. Hivatalosan arról van papírom, hogy a magas hangokat csak akkor hallom, ha igazán hangosak, de a gyakorlatban én egyszerűen csak azt érzem, hogy nem hallok a jobb fülemre. Telefonban a másik fél hangját, a konyhai főzőóra csipogását stb. A piaci hangzavarban az árusokkal beszélgetésnél pedig határozottan tompábban szólnak.
Az orvosok még nem jutottak semmire. Azt mondják, így egyik pillanatról a másikra csak akkor történhetne ilyen, ha valami erős hanghatás ért volna. Pl. mellettem robban egy petárda, vagy egy koncerten a hangfal mellett állok. A dobhártyám épp, a vérnyomásom nem kórosan alacsony, csak amennyire mindig. Koncerten december óta nem voltam, az is csendes ülős volt a Müpában. Szóval érthetetlen.
Elég ijesztő hirtelen nem hallani, amit előtte mindig... és hogy nem tudom, ez most így is marad-e, súlyosbodni fog-e, vagy jelentkezik-e a másik fülemen is. Abban reménykedem, hogy egy nap felébredek, és minden a régi lesz.

3050 gramm

Kimondottan nem csípem a színházat, és erről már biztos írtam korábban a blogon is. Most viszont egy rokonom meghívott egy előadásra, ami szokatlanul jó volt.
3050 gramm a cime, és egy apró hely, a MU Színház mutatta be. A darab a gyerek születése utáni párkapcsolati válsággal foglalkozik, ami eleve aktuális téma nálam, de ráadásul hiteles, kevéssé teátrálisan viselkedö színészek játszottak benne k*rva jól. Afféle beleszólós előadás, a szereplők idönként kikérik a nézők véleményét. A végső tanulságot pedig csoportokba rendeződve beszéltük át, de eleve az egész darab gondolatébresztő volt.
Ha valakinek van kedve hozzá és érdekli ez a téma, nézze meg legközelebb, szerintem nem tud csalódást okozni.

(Forrás: Fidelio)