Antibaby naplója

Antibaby naplója

Anyukámról

2013. augusztus 28. - Antibaby

Anyukám feltűnően aranyos mostanában, be van zsongva az unokázásra. Az első három, kórházban töltött nap után ugyan volt egy borzasztó megsértődéses időszaka, amivel úgy felidegesített, mint csak nagyon régen, de azt rendeztük, és azóta csupa vidámság és segítőkészség. Persze a maga módján, de teljesen alapjaiban már biztosan nem fog megváltozni. A lényeg, hogy szereti RT-t, és velem is egész máshogy viselkedik, mint korábban.

Azt hiszem, kicsit meg is van hatódva. Mondta, hogy fura látnia, ahogy a lánya anyává válik. És kimondottan meglepő egy anyának, amikor a lányát szoptatni látja. Belegondoltam, és tényleg érdekes lehet. A nagy belegondolás közepette pedig rájöttem, hogy nekem is változik a képem őróla. Máshogy viszonyulok hozzá, amióta nekem is gyerekem van. Amikor potyognak a könnyeim a boldogságtól a kisfiamat nézve, vagy amikor iszonyú fáradtan próbálom a türelmemet megőrizni hajnalban a kiságyra támaszkodva, mindig eszembe jut, hogy ezt ő is mind végigcsinálta, velem. És akárhogy is elromlott a kapcsolatunk tizenéves koromban, azért ő nagyon szeretett, szeret minket, és az élete egy jelentős részét áldozta rám és az öcsémre.

És az is eszembe jut sokszor, amikor akár Dris szüleit, akár az én anyukámat boldognak látom unokázás közben, hogy az anyaságnak van egy ilyen vetülete is. Nem csak magunknak hordtam ki ezt a kicsit, hanem nekik is. És látom, hogy mindannyiuknak szebb lett az élete általa. Jó érzés, hogy én ajándékozhatom meg őket egy ilyen szép élménnyel.

Hm, ha jól csináljuk, ebből a hangulatból kialakulhat egy viszonylag normális család is.

süti beállítások módosítása