Mivel majdnem egy évvel járunk RT világra jötte után, tehát azóta nem vagyok terhes, gondoltam egy "nagyot", és csináltattam egy nagylabort. Szoktam ilyet, de most különösen érdekelt, mivel hogy állok a terhesség után 11 hónappal, egy olyan év után, amelyikben nem sok időm volt magamra figyelni, illetve kistesó vállalás előtt.

Ma mentem az eredményért. A doktornő azzal fogadott, hogy ritkán lát ilyen jó vérképet. Minden érték teljesen rendben van.
Odadünnyögtem neki halkan:
- Vegetáriánus vagyok.
(Nem szoktam ezt mások orra alá dörgölni, de most valahogy kikívánkozott, talán a sok évi cseszegetések miatt.)
Erre ő: - Az még nem látszik.
Én: - Ezt hogy érti, hogy még?
Ő: - Mióta vegetáriánus?
Én: - Minimum 15 éve, de talán több is.
Erre nem mondott semmit, csak pillogott.

Mindig jó szokott lenni az eredményem, de valamiért most különösen örültem neki. Talán mert azt hittem, kellemetlen meglepetés fog érni. Vagy talán azért, mert 15+ éve napi szinten piszkál mindig valaki azzal, hogy valami nagyon fontosat vonok meg magamtól, és ez az életmód milyen egészségtelen. Ha van negatívuma annak, hogy az ember vegetáriánus (vegetárius?), akkor az a folyamatos témázás rajta. Mert nekem hiába nem kérdés már, annyira természetes, hogy vega vagyok, de mindig jön valaki, aki ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, ugyanazokkal próbál győzködni, mint előtte már több százan. Nem tudom, miért fontos nekik, de sok energiát hajlandók beleölni. Bevallom, ez időnként lehúz. Én sosem akarok senkit meggyőzni, most sem ezért hoztam fel, csak tényleg öröm egy ilyen visszajelzést kapni, mint ez a mai.

Ma személyesen is megismerkedtem az egykori anyatej-donorunkkal. Nagyon aranyos lány, egy hatalmas, vidám, vegán kisfiúval, aki csak egy hónappal fiatalabb RT-nál. Na, de a lényeg, hogy ez a lány a saját babája gondozása mellett minden éjjel 3-tól fejte a tejet az én kisfiamnak, mert akkor volt rá ideje, és semmi fizetséget nem fogadott el cserébe. Ma meghívtam egy ásványvízre, mert nem tudtak neki visszaadni a pénztárnál, de kb. ennyi, amit eddig elfogadott. És még ő szerénykedik, hogy ez az éjszakai fejés neki is jó volt, mert nőtt a tejhozama, meg hogy miért kért volna bármit is, hiszen neki is ajándékba adta a természet... Le a kalappal előtte, komolyan! Nekem nem lett volna az első hónapokban erre energiám, az biztos.
Szerintem össze fogunk még járni, sétálgatni együtt, mert elég sok közös témát találtunk és a gyerekek is hamar egymásra hangolódtak.