Fájok
Oooaaah, deréktól lefelé fáj mindenem. Durva izomlázam van a farizmomtól indulva végig a combomon és a vádlimon. Nem, nem sportoltam, csak úgy döntöttem, nőnek öltözöm. Kilenc havi sport- és ún. balerinacipő viselése után szoknyában, és a téli outfitem kedvenc darabjában, a (nem is olyan nagyon) magassarkú csizmában járkáltam két napig. Vízszintesen (folyosó) és függőlegesen (lépcső) egyaránt. Most pedig majd' meghalok. Vagy bele kellene nyugodnom, hogy a begyűjtött bókok ellenére sem való ez nekem, vagy gyakrabban viselni ilyen természetellenes darabokat, és újratanulni a járást. Még tart a lelkesedés, úgyhogy jelenleg az utóbbi áll nyerésre. Pláne, hogy emlékszem, tavaly ugyanezekben nedves macskaköveken sétáltam fel a Várba, aztán lefele is, hetente négyszer-ötször. De ahogy magamat ismerem, az sem kizárt, hogy egy hét múlva falhoz vágom az egészet.