Antibaby naplója

Antibaby naplója

Betelt pohár, borult bili

2007. november 18. - Antibaby
Gy. meg Dris nagyon dolgoznak, éjt nappallá téve, hétvégét meg hétköznappá... s ez így megy hónapok óta. Eleinte azt mondtam, oké, nekem is van mit menedzselnem az életemen, jól jön a szabadidő. S Dris mindig éreztette, hogy mellettem van, figyel rám, ha fizikálisan nincs itt, akkor is. Az elmúlt 1-2 hétben viszont kezdett fogyni a figyelme, nekem meg a türelmem, egyenes arányban az ő igényeinek növekedésével. Ahogy már korábban írtam, szerintem ezt egy frissebb kapcsolat nem viselné el, legalábbis én biztos hisztissé válnék, aztán egyszercsak asztalt borítanék. A miénk azonban mégiscsak 7 éves ismeretség, én meg már full toleráns lettem, megedzett az élet, vagy mi. :) A napokban kezdtem érezni, az alagút egyre sötétebb, ahelyett, hogy látnánk a végét. Először is meglepett, milyen hosszú a haja, s ebből nagy agyammal összeraktam, hogy valószínűleg régen láttam világosban és sapka nélkül. Másodszor, az tűnt fel, hogy a "szia" szó nálunk kétértelmű, egyszerre jelenti, hogy "de jó, hogy hazajöttél", és hogy "jó éjszakát". Aztán egy tegnap délelőtti produkció végül tényleg kiborította a bilit. Ilyet én tőle még nem láttam, nem hallottam. Egy nem oly' régi exemre emlékeztetett. Mondtam is Drisnek, és tudta, nem bóknak szántam. Szóval tegnap délelőtt olyat tett, amivel nem tudok mit kezdeni. Szépen sorra vettem, vajon én reagálok-e rosszul, de nem. Nem menstruálok, nem vagyok fáradt, nem keltem bal lábbal, hanem tényleg taplón viselkedett. Olyan ritka ez tőle, hogy még mindig nem akarom elhinni.
S mivel a fiúk aztán elvonultak dolgozni, Gy. barátnője és én bevetettük magunkat egy bevásárlóközpontba, kávéztunk, teáztunk, boltról boltra jártunk, nézelődtünk, s közben óhatatlanul is panaszkodtunk. Ő az én, én az ő gondolatait mondtam ki, mintha ugyanaz történne velünk. Így is van, ugyanaz zajlik, csak más-más háttérrel, de úgy tűnik, azonos szinten éljük meg. Talán csak annyi különbséggel, hogy én már ismerem azt az embert, akire várok. Tudom, mire számíthatok.
Még mielőtt postoltam volna mindezt, megvártam, hogy beszélhessünk róla. Megtörtént. Úgy tűnik, megértett. A vasárnap már kicsit jobban sikerült.

A bejegyzés trackback címe:

https://antibaby.blog.hu/api/trackback/id/tr39233175

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása