Hihetetlen sok minden történik velem, körülöttem. Addig azonban nincs energiám leírni, amíg ki nem pihentem magam. Márpedig a fáradtságom egyre nagyobb méretek ölt, azt várom, mikor ájulok be egy kamion alá, vagy hasonlók. Ma pl. úgy pihentem, hogy kb. 3 órán át szórólapoztam, először a szakadó hóesésben, aztán egy bevásárlóközpontban, ahol zaj és tömeg őrölte az idegeimet. Nem, egyébként nincs miért panaszkodnom, elmondhatom, hogy a boldogság közvetlen határán vagyok, tényleg csak pihenni kellene, de iszonyú sok a dolgom. Visszatérve a szórólapozásra, rettentő fárasztó dolog, pláne, ha az ember eleve kipurcanva áll neki. Eleinte lelkesen csináltam, s így képes voltam másokat is rápörgetni, de aztán néhány fejet elfordító ember kicsit elvette a kedvem. Megértem őket, nagyon is, én is utálok szórólapot kapni, csak én annyit azért szoktam nyökögni, hogy "kösz, nem kérek".
A sors viszont segítségünkre van. Nem egyszer panaszkodtam már a magyar férfiruha-kínálatra, ami fekete-szürke-barna, télen különösen, és M-es mérettől kezdődik... hányszor kellett lejárnunk már a lábunkat, hogy Drisnek pulcsit vagy kabátot kapjunk. Még mindig nem hiszem el, de ma bementünk az első boltba, ami az utunkba került, és vettünk egy kabátot meg két pulóvert neki. Színesek, S-esek, szóval minden frankó velük. Mindössze 10 perc alatt lerendeztük. Mik vannak?! (Ezzel egybekötve végigrobogtunk az Aréna Plaza-n, ami első blikkre elegánsabbnak tűnik a többi bevásárlóközpontnál, de egyáltalán nem a legnagyobbnak... viszont részletesebben kifejteni máskor fogom.)