Váratlanul lett előszobánk. Mármint berendezés bele. Azért váratlanul, mert ez nem volt a szűk tervben, amit még a baba érkezéséig megvalósíthatónak láttunk, úgyhogy én már el is engedtem a gondolatát. Nem akarom olyasmin stresszelni magam, ami egyszerűen sehogy sem fér már bele... De végül mindenféle itthon fellelhető maradék anyagokból, "sehova sem tudjuk tenni" típusú kis szekrényből, egy sok évig falnak támasztott tükörből és egy Ikea Fynd-ben vásárolt fehér bútorlapból mégis összeütöttek a fiúk (Dris és apukája) egy egészen egyszerű kis előszobát. Végre van hova letenni a táskát, felakasztani a kabátot. Ami azt illeti, szerintem jobb lett, mint ha hosszú hetek tervezési időszaka előzte volna meg a megvalósítást, és végül nem is kapunk meg mindent, amire már rágerjedtünk. Ja, és low budget-s. Az sem utolsó szempont.

Amúgy a lakás többi része (szerintem) ennél sokkal szebb, és jó-jó, tudom, még van mit elpakolni az új előszobában is, és a világítás sem az igazi, de nekem már ez is hatalmas előrelépés. A napom fénypontja, nagyon örülök neki.