Gyeses anyuka tévézik szindrómám van. Annyira azért még nem, hogy a port is letöröljem róla, de kell az az agykikapcsolós szórakozás hetente 1-2 este. Úgyhogy X-faktort nézek, amit eredetileg csak Alföldi miatt kezdtem el, de aztán elkapott. Meg Sztárban Sztárt, fejéshez pont jó. Amellett, hogy baromi idegesítőek ezek a műsorok (is), megnevettetnek. Lehet, hogy az agysejtjeim pusztultak már le ennyire? Remélem, hogy ez az itthon töltött 8 hónap ahhoz még nem volt elég.
(Forrás: Fat Phoenix Facebook-oldal)
Na, de azért hoztam szóba, mert van ez a Fat Phoenix zenekar, amelynek valami érthetetlen okból rosszul ejtik a nevét, pedig állítólag már jelezték a tagok is, hogy finix. Mindenesetre, akár főnix, akár finix, nekem nagyon tetszik, amit csinálnak. Arról lehet vitatkozni, hogy a srácok illenek-e ebbe a műsorba, vagy a műsor illik-e köréjük, de szerintem eleve üdítő, hogy ilyen egyedi és következetes és igényes zenét produkálnak. Nekem a múlt héten lehúzott Army of Lovers feldolgozás is tetszett (, a George Michael-t pedig hamar megbocsátottam), de azt érzem, hogy ha nem kellene egy kereskedelmi csatorna műsorának megfelelniük, még többet mutatnának. Meghallgatva a zenekar saját(?) számait, cizelláltabb képet kaptam róluk, és úgy érzem, ők azok, akiknek szívesen mennék koncertjükre is.
Egyébként sokszor pont az a bajom a tehetségkutatókban szereplő énekesekkel, hogy nem tudjuk meg, milyen zenét csinálnak majd a saját lemezükön. Megtudjuk, milyen jó (vagy nem jó) a hangjuk, mennyire lazulnak el a színpadon, meg jó sok bulvárhír is tódul róluk a képünkbe, de úgy kerülnek ki a műsorból, hogy fogalma sincs a nézőnek, milyen az igazi zenei stílusuk. Nekem már volt ilyen csalódás több is, hogy a műsorban nagyon tetszett valaki, aztán kiesett vagy megnyerte, és amikor fél évvel később kijött a lemeze, valami egészen mást hozott, mint amit gondoltam volna, és ráadásul nem tetszett annyira.
Persze a tehetségkutatókban is többféle embert láthatunk, és nincs is ezzel semmi gond. Van, aki "csak" énekes, és másoknak kell neki alkotni valami eladható imidzset, és összeáll mögé a slágergyáros banda. A műsorban Madonnát énekel és Jennifer Lopezt, a saját lemezén meg pl. Rakonczai Viktor dalát fogja, oké. És van, aki már a válogatásra is a saját szerzeményét viszi, abba szeret bele a zsűri és a néző. Na, ezeknél nem értem, miért kell végül az élő műsorban táncosok közt ugrálniuk, tüzet hányniuk és Robbie Williams-re lépkedniük, ha egyszer van saját zenéjük, gitárral, síppal, dobbal, nádi hegedűvel.
A Fat Phoenix esetében látom, milyen lemezt adnak majd ki. Tök mindegy, hol végeznek a versenyben, aki erre a zenére fogékony, annak már feltűntek és figyelni fogja őket a kiesésük után is.
