Jáhháhhájjj, annyi minden zajlik most, hogy nincs időm blogolni. Nagy kár, hogy ez a kettő mindig egybeesik, mert hát mikor tudna az ember érdekeset és sokat írni, ha nem akkor, amikor érdekes és sok történik vele!?

Úgyhogy most szakítottam magamnak egy szabad estét, hogy posztokat gyártsak, amikben dióhéjban mindent összefoglalok. Ez az első a Gyerek címet viseli.

Rt 21,5 hónaposan beszél, imádom. Ez az időszak talán egy picit még annál is jobb, mint amikor az első önálló lépéseket tette meg, pedig az eddig mindent vitt. Már megvan az első 3 szavas mondata is: "Itt van Anya." 

Aztán jött a többi is, a "Hooo vaam papa?" és hasonlók.  És kinyitja a könyvet, végigmutogatja a benne levő tárgyak kétharmadát, mindegyiknek mondja a nevét. De olyanokat is, hogy fűrész, gitár, kenyérpirító. A mesébe és a dalokba is belemondja a szavakat, amiket tud, sőt, előre mondja őket. Szóval kívülről tud legalább 2-3 lemezt és 4 rövidebb mesét. Szerintem durva.

Sok fajta zenével megismertettük már, ő kezeli a hifit, cserélgeti magának a lemezeket, amik tényleg széles skálán mozognak Halász Judittól a Republicon át a Depeche Mode-ig, vagy Kardos-Horváth Jánostól a Eurythmics-en át Mozartig. Egy lemez sincs azonban, ami mostanában lekötné, kivéve Vivaldié. Van egy Greatest Hits-ünk, vagy mink, az az egyetlen, amit Rt nem az első szám közepén kap ki a lejátszóból, hanem általában hagyja végigfutni.