Rt felült a tévésszekrényre, a hifi mellé, és onnan lógatta lefelé a kis lábait. Írtó cuki volt, össze is néztünk Drissel, és szinte egyszerre kezdtük el mondani:

- Hihetetlen aranyos ez a gyerek, imádnivaló. Csak nem biztos, hogy túléljük.

Aztán, amikor az összes ismerősömtől meghallgattam, hogy "csak szoktatás kérdése", meg hogy "mégis mitől nincs időtök, a 2 és 3 éves kor közötti időszak egy hatalmas ajándék", és már épp kezdtem volna a Duna felé venni az irányt, hatalmas kövekkel a zsebemben... akkor megnéztem ezt a videót, és az az arc, amit Caramel vág 1:25-nél, megmentette az életemet.
Oké, oké, az én gyerekem nem másfél már, és már jó néhány hónapja átalussza az éjszakát, de akkor is nagy kő esett le a szívemről, hogy van, akinek ez az egész nehéz, és ki is mondja.

Létezik az a jelenség, amikor egy pár hatalmasat veszekszik, majd átcsapnak vad szeretkezésbe.
Létezik, hogy két ember eleinte borzalmasan ellenszenves egymásnak, majd ellentétük odáig fajul, hogy végül egymásba szeretnek.

Nos, kb. 16 évi internetezés után rájöttem, hogy ez az idegenek közötti kommentcsatában is működik. Az energiák legalábbis nagyon hasonlóak. Hatalmasat vitatkoztok valami fórumon vagy Facebook csoportban, majd a végén késztetést éreztek, hogy ha csak virtuálisan is, de jól megölelgessétek egymást. És már le is googlizod, húzod a kurzort a profilképére, hogy megtudd, ki ez az ember, akivel ekkorát szócsatáztál. Keresed a módját, hogy felruházhasd mindenféle vélt pozitív tulajdonsággal, pedig néhány perce még a hajad égnek állt a hozzá(d)szólásaitól.

Love* is all around.

*love= itt most szeretet 

- Milyen színűek lesznek a cicák, ha beugranak a lisztesládába?
- Fehérek.
- És ha bebújnak a kályhacsőbe?
- Feketék.
- Na és ha beugranak a tóba?
- Kékek.

A Love & Mercy engem nagyon behúzott. Igazán tetszett, napokig a hatása alatt maradtam. Valószínűleg ez annak is köszönhető, hogy mivel nem szoktam előre elolvasni a sztorit, maximum a stáblistát futom át, mindössze annyit tudtam, hogy ez egy Beach Boys film John Cusack-kal, és az Index-nek tetszett. Ennyi meg a címe alapján egy zenés vígjátékra, valami szörfös, csajozós, tengerparti tinibulis könnyedségre számítottam. Kellemes meglepetést okozott, mert egy kőkemény életrajzi drámát kaptam helyette, számomra egyedi tálalásban. Mondjuk nagy kedvencem, John Cusack gyengusz benne szerintem, de 5-ös skálán ettől még 5-ös lett nálam a film. 10-esen meg 9-es.

A többi megnézettről pedig ez a véleményem:

(Kép forrása: pixabay.com)

Pár napja van még csak 20 fok, de már egy csomóan rövidnadrágban és ujjatlan pólóban legyezik magukat a villamoson, panaszkodva, hogy milyen meleg van. Én abszolút az egyenjoguság híve vagyok, de nem lehetne, hogy az ilyenek tavaszadagját is inkább én kapjam?

Ó, hát bedőltem a tömegvéleménynek, hogy mennyivel jobb a jófogáson adni-venni, mert az ingyenes. Csakhogy az ingyenességgel jön a sok felesleges kör is, meg a sok komolytalan vevő. A névtelen kérdező, aki jelzi a vételi szándékát, elviteti a szajrét a munkahelyére, ahol persze a megbeszélt időpontban nem elérhető, telefonon sem, úgyhogy 2 körös... aztán közli, hogy ja, ez ilyen kicsi? Ja, ez ilyen drága? Mindkettő, a méret és az ár is fent volt a hirdetésben, olyan fotókkal illusztrálva, amiből bőven látszik, hogy mi mekkora, milyen állapotú (kifogástalan egyébként) és a többi.

És ilyenkor nem tudom értékelni őt, mint a Vaterán, ahol lehet, hogy 10-20-50 forint egy hirdetést futtatni, de legalább látom, kivel fürödtek már be többen is.

Apropó, ha már morgok megint: a Helpy azóta sem jelentkezett. Küldtek elégettségi kérdőívet, amit kitöltöttem a lehető legminuszosabbra, és beírtam szépen a litániát is a "szuper" tapasztalataimról. Tuti, hogy senki el nem olvassa, mert pár nappal utána jött egy levél, hogy örülnek, hogy elégedett vagyok, és akkor akár meg is rendelhetném a következő takarítást. Hahaha.

Rt reggeli közben: - Van A-vitamin, B-vitamin, K-vitamin és KTM-vitamin.
Dris: - Igen, azt a motorosoknak kell szedniük.